Beszélgetés az elsőbálozó Görög Petivel, élete első Rally2-es versenye után.
A nyitónapon még "csak" tapogatóztatok, de vasárnapra szinte minden gyorsaságin az élemzőnyben mentetek. Nyertetek majd két szakaszt, sőt… a verseny végére abszolút harmadik helyen találtátok magatokat! Hogy is van ez, hogy egy ilyen fiatal ralipáros ilyen eredményeket tud felmutatni Magyarország tradícionális ralipályáin? Nem véletlenül kapta Miskolc "A rally fellegvára" jelzőt..
Üdvözlöm a Kedves Olvasókat, és mindenek előtt szeretném megköszönni Miklós, hogy egyáltalán megkérdeztél.
Soha nem történt még velem olyan, hogy valaki bármilyen érdek, fizetség nélkül kérdezett volna bármilyen eredményemről az életben. Bocsánat, talán 12 évesen a nyíregyházi Móra focitorna után, amikor legjobb kapus lettem megkérdeztek - talán meg is jelent az iskolai újságban!
Pontosan ezért választottuk ezt a versenyt! A bajnokságért ment több, mint öt páros; a legnehezebb versenye volt az évnek (kétnapos volt a rendezvény, és nem csak egy darab pár km-es szakaszt kellett az első napon teljesíteni). Tehát semmiképp sem tűnt úgy, hogy ezt majd most jól elspórolja mindenki. Tökéletes kihívásnak ígérkezett, olyan klasszikus pályákkal, amiken utoljára konkrétan 8-10 évesen jártam nézőként 1997-1999 között. Gondolom mondanom sem kell, hogy ezen időszak történéseit fejből tudom hála a Premier Stúdió, Rallymánia, toljadneki, később DuEn munkálatainak.
Akartuk ezt, én személy szerint valahol tudtam is, hogy képesek lehetünk ilyen eredményre is akár, de persze ezen mindenki csak mosolygott. Teljesen jogosan, azt hozzá kell tenni!
Plusz csavar a történetben, hogy Mátéval mindketten Nyíregyházán születtünk, viszont egyikünk sem él már ott. Szimulátorozás révén ismerkedtünk meg.
Mesélj a pályabejárásról, a kalandokról, a kocsiról, a csapatról, és hogy miként tovább jövőre?
Lévén az időm jelentős részét Varsóban töltöm, és alapvetően a Rally nem szerves része az életemnek (legalábbis eddig), így a klasszikus csibész pályajárások nekem kiestek. Cserébe könyörtelenül próbálom kihasználni az Informatikában eltöltött 10+ év - nem csak - munkatapasztalatát.
10 éves korom óta játszok minden Rallys játékkal és bő 18 éve rúgom a szimulátort (Richard Burns Rally, www.rallysimfans.hu), ami 30.000 megtett verseny kilométert jelent, és e mellett éves szinten 30-50.000 km-t kell levezessek forgalomban.
Így a mellett, hogy Hibjánék pár évvel ezelőtti belsőjét tanulmányoztam, meghúztuk a "váratlant" és az Assetto Corsa nevű szimulátorban jártuk be Bükkszentlászlót és Bükkszentkeresztet is Mátéval.
Még fel is írtuk Discordon! (videóhíváson, miközben ment a játék)
Sajnos ez nem tűnt utólag jó ötletnek. Mármint segített nekem tájékozódni, de pont annyira volt más élőben, hogy ez most csak összezavart. Királdon pl. segített.
Mályinkát pedig videóról néztem meg egyedül ahányszor csak bírtam. Csomósék C2-es futása volt a választott alapanyag. Olyan 80%-ban ugyan azon mentünk, csak nekünk rövidebb volt és volt pár lassítónak csúfolt kitérő.
Volt pár apróbb, és egy keményebb kalandunk, de Máté már az első gyorsaságin megízlelhette, hogy itt bizony van két arany kéz. Persze csak viccből mondtam akkor ezt a jelzőt, de tényleg sikerült megnyugtassam azzal, hogy nem, hogy megijedek, ha elindul az autó feneke, hanem egyenesen biztonságot, stabilitást ad! Így a Poweren történt majdnem borulásunkon és egy két apróbb kicsúszáson kívül nem történt semmi extra. Egyre gyorsabban mentünk, nem csináltam semmi komfortzónán kívülit, ezen sokan nevetni fognak, de olyan 60-65%-ban használtam az autót. Egyedül utolsó Mályinka végén kezdtem közelíteni a 70-75%-hoz érzésre.
A csapat? A képek is beszédesek, de én tényleg csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni a nagypalli brigádról. Rengeteg féle-fajta ügyféllel volt már projektem a munkám végett, így én nem lepődök már meg semmin, ismerem a skálán az összes fajta hozzáállást. Gondolj bele, hogy úgy adta ki nekem Zolika Garage az autót, hogy kettőt beszéltünk telefonon, elküldtem neki egy kunmadarasi futásom belső felvételét egy másik hasonló autóval (amit vagy megnézett, vagy nem, de az egy teli esős aznapi abszolút idő volt!!) majd egyszer lementem személyesen hat biciglivel a kisbuszomban, két teljesen rally és autótudás mentes barátommal illetve a párommal egy 240 km-es bicajtúra után az Alpok Adrián, csont fáradtan, de mosolyogva… Hát na, így esett útba ez a település a legkevesebb fájdalommal. Beszélgettünk, beleültem a gépjárműbe, megnéztük a színét meg hogy van-e alatta kerék… olyan igazi totbalazs stílusban. Beindította, konstatáltuk, hogy jó nagy darab ember vagyok, majd állít az ülésen. Kérdezte, hogy megyek-e, mondtam, hogy nem, ez jó lesz. Láttam, hogy minden a helyén van! Illetve láttam, hogy miként lett abszolút harmadik Zolika Pécsett. Ha pedig valami miatt mégsem megy majd az autó, akkor meg úgy is mindegy. Kaptunk kávét is, részemről maximális szimpátiával kezet ráztunk, mindent megbeszéltünk és elbúcsúztunk, hogy majd a gépátvételen találkozunk legközelebb Miskolcon. Így is lett! Zseniális csapat, tökéletes autó és őszintén nem tudom mit gondoltak verseny előtt rólam, de ilyen eredményre talán ők sem számítottak… konkrétan felrobbant a szervizünk, és mindannyiunk telefonkészüléke még napokkal az esemény után is. Így kell érkezni, ez a Rally!!
Hogyan tovább? Fogalmunk sincs. Ez egy pénz sport, az pedig nem lett több ezzel a helyezéssel, sőt. Van pár barát, aki segít de az mind inkább szóbeli, érdeklődésbeli. Az eddigi pályafutásomat a Zseb nevű szponzor állta és a Fizetés nevű kft – de rengeteg dologban segített például Torda István (nem csak a rallys idétlenkedésemben, hanem úgy az elmúlt 20 évben) Búzás Robi barátom, Némógeri, és természetesen a szűk CSALÁDOM… de tudod, a dícséretből, tanácsokból sajnos nem tudod kifizetni az autót. De ez a pop szakma ilyen, én nem is gondoltam azt, hogy na majd valaki blind-re alám tesz mindent, az úgy talán nem is adna ekkora löketet – persze fogalmam sincs, hogy milyen lehet, mert én mindenért megdolgoztam az életemben.
De, csak hogy legyen min nevetni: a megfelelő háttérrel egy EB futamon, pl. a Barumon szerintem meg tudnánk csinálni a kategória top5-öt mondjuk egy 50-100 km teszttel előtte, mondjuk egy Rally4 Corsával. A Semetin szakasz bakancslistás amúgy is…
Egy ilyen fiatal srác hanyadjára ült versenyautóba, hogy ilyen eredménnyel büszkéldhet?
Ne haragudj, de erre a zártabb kérdésre is csak egy sztorival tudok reagálni…
A COVID ugye bezárt mindenkit, így a versenyzőket is. Rohadt sokan jöttek vissza szimulátorozni! Így valahogy összespanoltam a Némógerivel (Németh Gergely), aki a mellett, hogy 20 éve a sportban van és egy top navigátor, lehetőségeihez mérten hobbiból versenyezget is egy C2-vel. Addig beszéltünk, még rá nem vett, hogy navigáljak neki. Na és így indult a totbalazs Rallys karrierje – ha tetszik – 2022 nyarán lementünk együtt egy Kunmadarasra. Illetve bocs, 2013-ban mehettem vagy 6 kört az akkori GizmoCar-os piros ladával végig kettesben egy másfél kilóméteres murvás pályán.
2022 nyara: Kunmadaras, az első lépések, Gergő mögött 2. helyen végeztem: 27 km
2022 év vége: Szilveszter Rally, az első rally-szerű rendezvény, menetlevéllel, miközben Apa navigál. Az amatőrt percekkel nyertem volna, de licencesekhez neveztünk nem véletlenül; a végére már csak egy hangyapénisznyivel voltunk a profik mögött: 50 km
2023 tavasz: még egy Kunmadaras, itt már feszegettem a határaim, abszolút időt jövök esőben, de technikai gond miatt nem vagyok értékelhető a nap végén: 27 km
2023 nyár: Királd rally sprint. Nincs etap, de szimulátorból fejben a pálya, Búzás navigál, abszolút 3. helyről esünk ki: 27 km
Tehát bő 130 verseny km-en voltam túl adott fajta (nem ugyan olyan) gépjárművel összesen egy év alatt, mielőtt behoztuk az autót a dobogóra Diósgyőrben a kategória győzelem mellett, amit nem mellesleg egy Salgó Rally után vásárolt használt gumiszettel csináltunk végig.
Eddig nem igazán találkoztak ralira járók a neveddel, de talán a családban volt esetleg aki régebben ralizott?
Azért azt ne felejtsük el, hogy Némó mellett navigálgatok 2022 óta, illetve a Görög Peti név jól cseng, hiszen az ewrc a mai napig összemos Horner “Bubu” egykori Lanciás fenegyerek akkori navigátorával, ami csak egy szerencsés névazonosság, de akkor is hízelgő. Cigány is sokat emlegeti ezt a nevet… sajnos még nem engem! De egyszer lehet, hogy meglátogatom, Varsóból pont útba esik…
De hát hogyne… Édesapám (Görög György) megélte a Rally1, Rally2 és még a Rally Túra világ hőskorát is, a 80-as évek elejétől egészen 2001 körülig. Akkor akasztotta végleg szögre a sisakot, a fent említett szilveszteri kitérővel. Utólag kicsit irigykedünk is egymásra. Ő azért, mert mindig oda szeretett volna eljutni, hogy csak vezetnie kelljen, én meg zsigulik között, illusztris 100+ fős mezőnyben szerettem volna olyan magaslatokba lépni, mint egy Hideg Janibácsi, Balatonyi, Sóvári, Varga “C” és még sorolhatnám…
Szerencsésnek érzem magam, hogy láttam, megéltem, beszippantottam a 90-es, 2000-es évek rally feelingjét az Apa megszállottsága végett! … ha verseny volt, Anya csinálta a szendvicseket, bepakolta a pujákat a kocsiba és mentünk és ott voltunk!!!
Tök mindegy, hogy alig voltam 5-10 éves, ezek az emlékek szinte percre pontosan meg vannak a fejemben, de konkrétan rendszámokkal, végeredményekkel, sztorikkal…
Hogy ott kellett lenni, mert nem tudtad otthonról megnézni live-ban, monitor, tv mögül, fel kellett sétálni azt a 3-4 km-t és ha esett az eső nem volt hová bújni!
Ha a tévében elcsíptünk egy-egy 30 perces snittet, vigyázzban, csöndben ültünk tátott szájjal!
Hogy mozgó szervizek voltak! Juliska néniéktől kellet néha vizet kérni, nem egy sátorba, kordonok mögött voltak a versenyzők, sokkal nyitottabb volt a rendszer!
Minden közös volt, egymást segítették a versenyzők is!
Ha egy versenyző páros kiesett / bekeveredett a nézők közé, úgy örültünk egy-egy szónak is, hogy utána hetekig arról beszéltünk!
Egy egyszerű taxis, autószerelő is össze tudta rakni a költségvetést! Basszus 10 éve dolgozok nem kicsit keményen, egészen más fizetésekért, és így is lelki fájdalmat okoz az az összeg, amit össze kell rakni egy futamra, nem hogy még egy esetleges totálkárt is kimozogjak..
Persze ezt lehetne sorolni, és nem is ide akarok kilyukadni, mert ez ilyen. Tudom én is, tudja mindenki is. De én abba a világba szerettem bele, és azt “üldözöm” nem tudok mit tenni, én így érzek.
A Gy7-en a Bükkszentkereszti gyorson abszolút első helyen jöttetek le. Ezek szerint az volt a kedvenc gyorsotok?
És nem!
Azon a gyorsaságin Máté konkrétan rettegett, olyan közel voltak a korlátok, fák, és olyan tempókat kellett menni azon a borzasztó szűk úton – amit hozzátennék én a bal1-ből nem is igazán éreztem. Rejtély, hogy miért adta ki pont ez a szakasz, de talán itt segített kicsit a szimulátor tapasztalat illetve Zolika Garage Team tanácsai, trükkjei, amit megosztott!! Egészen más itinereket írtunk, mint bárki – ezt azért merem kijelenteni, mert annyi belsőt néztem már meg… de ez is ilyen! Minden valamirevaló pilótának sajátos az “itiner-nyelvezete”.
A Mályinka volt a kedvencünk! Ott sajnos 0.3 másodperccel csak második időt tudtunk autózni (majd 16 km-en azért ez sem rossz elsőre), de ez is bőven elég volt a maximális extázishoz, vigyorgáshoz!
Ha újra rajtolhatnátok, mit és miért tennétek másként?
Semmit, mindent ugyan így csinálnék én személy szerint. De erről a Mátét meg lehet kérdezni, lehet, hogy ő máshogy vélekedik. Annyira csak a vezetésre fókuszáltam az eseményen, hogy kb. azt is tőle kérdeztem meg, hogy mikor kell pisilnem! (azóta nem nagyon beszéltünk ilyesmiről, biztos, hogy lefáradt Ő is, de ez a rendszer így működött!)
Támogató, partner, szponzor... Kiknek és mit is köszönhetsz?
A Családomnak, páromnak és annak a pár barátnak köszönhetek mindent, ami nem a saját ösztönös akaratosságom eredménye. Ennek a kivonata a https://www.facebook.com/arallystotbalazs oldal!
Pár fontos partnert azért kiemelnék!
Illeve Neked is hálásan köszönöm, Hajóka, hogy időt szántál rám! Remélem még találkozunk valahogyan a versenypályák körül…
