Kurtos Robi és Fridrik Gergő nagyon szeretik a Muhihoz hasonló futamokat, mert szerintük az a lényeg, hogy a versenyzők és a szurkolók is jól érezzék magukat. Kevesebb kilométert tudhatnak maguk mögött, de legalább szép eredménnyel zárták a hétvégét.
„Mi a Rally Showban indultunk a Muhiban megrendezett versenyen. Abszolút 4. és SW2 kategória 3. helyen végeztünk. Sajnos nagyon ráfeszültem az utolsó gyorsaságira, mert jobb eredményt szerettünk volna, de pont ez lett a vesztünk. Volt egy visszafordító, és én olyan port csináltam magamnak, hogy mikor jöttünk vissza, nem láttunk a saját porunktól. Próbáltam fékezni, de telibe vertük a terelőt orral, és hirtelen meg is ijedtem, mert felugrott a hőfok, aztán visszább vettem, mert gondoltam a hűtőnek annyi. De elkezdett csökkenni, így legalább annak örültünk, hogy le tudtunk jönni, viszont ezzel el is úszott a dobogós eredményünk.
Ezekből mindig tanulni kell(ene), de rohadt nehéz nem nyomni, amikor visz az adrenalin. De ettől függetlenül menet közben is klasszul éreztük magunkat, és jó helyen mozogtunk végig a Micuval a többiek között. A másik, amiben ludas vagyok, hogy Bózsván még aszfalt futóművel mentünk, de murva fékkel és gumival. Ott ez visítva elviselhető volt, de itt már át kellett volna építeni teljesen, de sajnos mindig időhiányban szenvedünk, ezért ugyanúgy versenyeztünk, ahogy a bózsvai pályán. Sok volt az ugrató, és a gödör, és kemény volt az autó, ezért óvatoskodni kellett kicsit, hogy ne szakadjon szét szegény. A rendezvény nagyon szuperül össze volt rakva, és hiányzott már ez nekünk, mint egy falat kenyér. Kilométerben nem mentünk sokat, de azért, akik ott szoktak lenni ezeken a kisebb futamokon, ők tudják, hogy a hangulat kárpótol a kilométerekért. Inkább ez, mint több száz kilométert menni a semmiért, rossz szervezéssel, és hazajönni furcsa szájízzel. Jól van ez így…ha most így kell versenyezni, akkor ezt tesszük, de legalább tükörbe tudunk nézni.
Gondolkodtunk azon milyen lehetőségünk van még idén, hogy versenyautóba ülhessünk, de a Zemplént most is kihagyjuk, az okot már mindenki tudja, nem részletezném. Mikulás még képlékeny, mert ott meg annyira szét szoktuk csapni az autót, hogy nem tudjuk ér-e annyit nekünk a jelenlegi helyzetben. Parasznya pedig kimarad, mert akkor családi programunk lesz. Lehet ennyi volt idén…de ki tudja, semmi sem állandó, csak a változás” – mondta Robi elégedetten.
Szöveg: Tiba Anita
Fotó: Pánya-fotó
