Osváth Péter és Nemes Csaba mondhatni hazai pályán méretteti meg magát a Veszprém Rallye-n, annak a versenynek a pályáin, ahol tavaly először próbálta ki élesben a balatonfüredi pilóta a Skoda Fabia R5-t.
Azt minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Osi kedvenc futama a veszprémi.
„Nagyon tetszik a verseny, örülök neki, hogy ilyen Veszprém Rallye van, mert szeretem a murvát, szeretem ezeket az utakat. Hegyesdet egyszerűen nem lehet megunni. Az olyan, mint egy Zagyvaróna-Cered. Szerintem, ha 500 kört kellene menni, akkor mondanák azt, hogy ez nem jó, már unalmas, de brutálisan jó az a pálya, emberfeletti az a gyorsasági. Amúgy szeretem a Lőtereket is, mind a kettőt és Szentgál sem rossz. Ezek olyan pályák, hogy még ha évente ismétlődnek, akkor is jók, nem lehet rájuk rosszat mondani.”
Legutóbb az abszolút hetedik helyen zárt az Osváth - Nemes kettős és általában ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy a cél az lenne egy R5-ös Fabiával versenyző páros esetében, hogy még előrébb kerüljön az összetettben és idővel ott legyen az ötödik hely környékén. No, de mi a véleménye erről Osinak?
„Mikor kicsit nagyképű vagyok, akkor természetesen a válasz igen!” Majd hatalmasat nevet a balatonfüredi pilóta. „Viszont, ha ránézek a nevezési listára és ott legalább 15-20 R5-ös autót látok és nem is tudom megmondani, hogy ki a három leggyengébb, akkor elég rosszul érzem magam. Azt kell, hogy mondjam, hogy a veszprémi R5-ös mezőny lesz a legbrutálisabb idén. Hogy milyen szerencsém van!” Majd Peti ismét egy hatalmas kacajjal zárja le a mondatot.
„De jó ez! Tudomásul kell venni, hogy ha egy három fős mezőnyben versenyzel és ott harmadik vagy, majd ezt leírják az újságok és valaki olyan elolvassa, aki nincs annyira képben ezzel a sporttal, akkor talán még meg is veregetik a vállad. Engem viszont ez nem érdekel, én versenyezni akarok, jól szeretném érezni magam, és ha ez még jó eredménnyel párosul, akkor örülünk neki. Veszprémre is készülünk, tesszük a dolgunkat. Jó kocsink van, lesz új gumink, próbálunk állítgatni a Skodán, teszteltünk is egy picit, nem sokat, tehát nem napokat, de remélem, hogy a befektetett munka egyszer valamikor meghozza a gyümölcsét. Visszatérve az eredeti felvetésre, hogy nagyszerű a hetedik hely, jó lenne még előrébb kerülni kicsit, de Veszprémben szerintem nem a helyezésekben kell majd mérni a teljesítményünket, hanem a többiekhez kell viszonyítanunk az időeredményeinket, mert lesznek olyan versenyzők a mezőnyben, akik vágtatni fognak rendesen. Kapásból fel tudnék sorolni 10-12 embert, akik simán az első ötben lehetnek és nekünk velük kell felvennünk a versenyt. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy eleve feltartott kézzel megyünk Veszprémbe, csak nem árt reálisan felmérni az erőviszonyokat.”
