Az Osváth Péter Papp Tamás duó az abszolút hetedik helyen zárta a 2020-as Rally1 Bajnokságot. A Srácok a leállított Miskolc Rally-t nem számolva, hét futamon álltak rajthoz és az összes versenyt be is fejezték, akárcsak a szezonzáró Mikulás Rallye-t. Osi és Tomi az abszolút 13. és a Rally1 9. helyére hozta be a veszprémi futam végére már kissé viseltes Škoda Fabia R5-t.
„Az első körben a gyengébb erőforrás miatt, ha túlvállaltam, akkor kicsúsztunk a nyomból, nem a megfelelő íveken mentünk. A féktávok nagyjából rendben voltak, de a második-harmadik körben megpróbáltam picit precízebben és pontosabban menni.”
Mondta közvetlenül a futam után Peti, míg Tomi arról számolt be részletesen, hogy az utolsó, hetedik szakaszon mi történt a Fabia hűtőjével.
„Az utolsó körben úgy voltunk, hogy most aztán megmutatjuk a világnak! Ráadásul a Nagylőteret mind a ketten nagyon szeretjük. Szóval volt egy ugrató, ahol orra érkeztünk, pedig előtte nem is helyezkedtünk rosszul. Tehát orra estünk és megütöttük a hűtőt, ami kilyukadt. Még a betonos részre sem értünk ki, már melegedett a motor. És itt jött ki Peti rutinja, mert amint látta, hogy probléma van, leállította a motort. Gurultunk, mondta, hogy nézzem a vizet. Kétszáz méterre beindította, majd 500 métert gurultunk. Befejeztük a szakaszt és rátöltöttünk azt a vizet, ami volt nálunk, majd befelé a szervizparkba egy bolt előtt is megálltunk, hogy vegyünk még. Amíg beértünk a célhoz, talán tízszer álltunk meg és töltöttünk rá vizet, nehogy tönkre menjen a motor."
Az utolsó szakasz utáni izgalmakat leszámítva a Škodás duó végig jó hangulatban teljesítette a szezonzárót.
„Tök jó minőségűek voltak a pályák, nem is romlottak igazán, jó volt a tapadás és élvezetesen lehetett autózni. Nem voltak sarasak a gyorsok, pedig előzetesen tartottunk tőle. Nem tudom, hogy a szakaszok előkészítésének köszönhető-e, de nem voltak annyira sziklásak, nem lettek kiforgatva annyira a kövek, mint a korábbi években. Lehet azért, mert télen sokkal keményebb a talaj, mint nyáron. Pörgős volt az egész verseny, nem voltak hosszú etapok. Az, hogy előkerült egy bomba, nem is értettük, de ezt a „bökkenőt” is a lehető legügyesebben megoldották. A kocsiban nagyon jól éreztük magunkat. Peti mindig kérdezte, hogy mennyivel megyünk, én meg mondtam, hogy 147, 152, 167, nyomjad még egy kicsit. „De elfogy az út!” Nem baj, nyomjad. Szóval így zajlott a mostani Mikulás. Amit mindenképp el szeretnék mondani, hogy le a kalappal mindazok előtt, akik élőben közvetítették a futamot, vagy tudósítottak róla, mert így a nézők nem maradtak le semmiről, sőt! Gratulálok mindenkinek, aki részt vett ebben a hatalmas munkában!”
