A hétvégén a híres és igen kemény, mondhatni autógyilkos veszprémi murvás pályákon versenyeztünk. Magyarország talán legkeményebb murvás versenyének számít ez a futam, ahol igen csak embert próbáló körülmények vártak ránk. A csapatunk újabb taggal bővült Kis Csaba személyében, aki sokat segített az autó felkészítésében és a versenyhétvége alatti szervizelésekben is.

A hétvégére az autó megfelelően beállításra került, de sajnos tesztelni nem tudtunk már a verseny előtt, ezért csak bízni tudtunk a megérzésünkben és várni az első kilométereket, hogy kiderüljön mi is az igazság. Péntek este megérkeztünk a szállásunkra, ahol már meg is kezdődött a csapatösszetartás és a hétvégi tervek ill. célkitűzések átbeszélése. Másnap reggel megkezdtük a pályabejárást, majd jött a szokásos adminisztratív és a gépátvétel, ami a megszokott módon zajlott...(leszámítva egy apróságot, de most már azt is tudjuk, hogy a polikarbonát az nem plexi.) Az elmúlt napok szeszélyes időjárásának köszönhetően a pályák talaja elég szélsőséges és változatos volt, amit természetesen próbáltunk a felírás során figyelembe venni, de nem lehetett tudni, hogy másnap mi is fog majd újra ránk várni.

Miután befejeztük a pályák bejárását és elkezdtük az esti sütögetést már meg is érkezett egy újabb kiadós felhőszakadás, ami kellőképpen eláztatott minket és egyben a pályákat is. Ezután viccesen, ahogy a GPS is mondaná jöhetett az újratervezés és a gumikérdés. Vasárnap eljött a várva várt rajt, majd 3 különböző gyorson 2 körben összesen 6 gyorsasági szakaszon több mint 80 versenykilométert és közel 330 km össztávot kellett teljesítenünk. A cél a cél volt, ahogy mindig is, továbbá, hogy gyűjtsük a verseny kilométereket és persze azért bíztunk egy jó eredményben is. Az első gyorson az erdőben felázott, mély és csúszós részek vártak ránk, úgyhogy ennek megfelelően kezdtünk, de azért próbáltunk rövid féktávokat venni és gyorsan autózni. Sajnos ennek az volt az ára, hogy három helyen is túlcsúsztunk, de azért így se lett rossz az első időnk.

A vigántpetendi gyors már a pályabejárás során is elnyerte a tetszésünket, így sikerült is egy jó időt mennünk rajta. Aztán következhetett a leghosszabb és egyben a legnehezebbnek vélt hajmáskéri katonai pálya, amihez nagy szükség volt a megfelelő koncentrációra és nem kevés bátorságra is, hogy az ugratós és helyenként bevállalós részeket is kellőképpen elmerje vállalni az ember. Sajnos ez a gyors sem sikerült úgy, ahogy a szerettük volna, helyenként még nem találtuk meg a pálya ritmusát, így ennek köszönhetően értékes másodperceket vesztettünk el bizonyos részeken. Az első kör végére így 1,3 másodperc előnyünk maradt a kategóriában és az abszolút 4. helyen fordultunk. Aztán a szervizben több teendő is akadt, de sikerült mindent orvosolni, így újult erővel vághattunk neki a második körnek.

A negyedik gyorson eltörött a motortartó bakunk aminek köszönhetően a balos kanyarokban többször is fennakadt a gáz. Ez néha javította a tempónkat és segített, néha viszont megnehezítette az elfordulást. Az autót bizonyos szakaszokon nehezebb volt az úton tartani és többet kellet vele „harcolni”, így vissza is estünk a kategória 2. helyére. Ettől függetlenül így is sikerült jelentősen javulni az előző köri időeredményünkhöz képest. Az 5. gyors előtt gyors kötözővel orvosolni tudtuk a problémát, majd a rajt előtt még az önindító is megadta magát, úgyhogy már a szakasz előtt kellőképpen megizzadtunk. Leérve a célba úgy éreztük, hogy jót mentünk, de az eredmény minket is meglepett, abszolút 3. időt mentünk Vigántpetenden és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kedvenc gyorsunk lett.

Az utolsó gyors előtt így már az abszolútban is a 3. helyen álltunk és akkor jöhetett a végső erő és bátorságpróba. A végére sikerült megtalálni a pálya ritmusát, ezáltal több helyen is értékes másodperceket nyerve nagyon sokat tudtunk javulni. Ennek köszönhetően megnyertük a kategóriát és a lada kupát is. Továbbá az abszolútban első két helyen versenyző párosnak műszaki és technikai problémája akadt aminek köszönhetően felértünk az abszolút 1. helyre is. Az egész hétvége történéseit figyelembe véve nagyon jó eredményt sikerült elérnünk és boldogan utaztunk haza.

Köszönjük a segítséget a szervizcsapatnak és a támogatóinknak!

Szerző: Papp Csaba

Forrás: www.ivanics.hu

Bodogán Motorsport - Bükfürdő Rallye Beszámoló

A második versenyt Bükfürdő közelében lévő gyorsaságikon rendezték. Nagyon vártuk ezt a versenyt, hiszen köztudott, hogy ezek a gyorsaságik akár beférnének egy kisebb túlzással egy VB futamnak. A pálya vonalvezetése, a murva minősége miatt Magyarország egyik legjobb és legkedveltebb versenyének számít.

Nagyon szép mezőny jött össze a kategóriánkban és egyúttal a rallye2-ben is. Ezen a futamon egy új navigátor diktálta az itinert Molnár Tamás személyében, akinek ez volt élete első versenye. Rally iránti szeretetének és érdeklődésének köszönhetően belevágott, hogy megtudja milyen is ez valójában belülről. Hosszú és sűrű volt a hétvége programja, ami csütörtökön, Káldon egy teszttel kezdődött meg. A gyors egy rövidnek számító 3 km-es szakasz volt, ahol lehetett szokni a pálya minőségét és tulajdonságait, valamint tesztelni a kocsi beállításait. A gyakorlás több okból is sikeresnek mondható volt, egyrészt sikerült a gumit tesztelni valamint a gátlók és a futóművet beállítani a szombati gyorsokra másrészt sajnos egy motorhiba is akadt, de köszönhető a motor készítőnek és a szerviz csapatnak, azt még az este folyamán sikerült orvosolni. Valamint ennek még egy nagyon fontos szerepe volt, hiszen szükséges, hogy összeszokjunk az új navigátorral. A megtett tesztkilométerek alatt sikerült az új navigátorral összeszokni és egymásra hangolódni. Másnap reggel a pályabejárás és gépátvétel következett, melyet a megszokottakhoz módon zajlott, majd a verseny, este egy aszfaltos prológgal vette kezdetét. Sikerült tempósan és egyben látványosan a nézőknek autózva lerajzolni az íveket.

Majd szombaton 3 különböző gyorson autóztunk három kört összesen 9 gyorsaságit. A gyorsasági szakaszok több mint 80km-et tett ki. A cél a cél volt, ahogy mindig, valamint gyűjtsük a verseny kilométereket. Ez sikerült is és egy élvezetes jó hangulatú versenyhétvégén vagyunk túl. Az első körben felázott mély és nehéz pályák vártak ránk, úgyhogy ennek megfelelően óvatosan kezdtünk és egy biztonságit autóztunk. Sajnos ennek az ára az volt, hogy egy kisebb hátrányt szedtünk össze a kategória élmezőnyéhez képest, viszont így is 4. helyen autóztunk. Aztán a szervizben több teendő is akadt, de sikerült mindent orvosolni, így újult erővel vághattunk neki a második körnek. A terv az volt, hogy közelebb kerüljünk az elejéhez és jobb időket menjünk, köszönhetően a bátrabb féktávoknak és a pálya felszáradásának. Ezt sikerült is abszolválnunk.

A következő szervizben a csapat újra átnézte és felkészítette az autót a következő utolsó 3 gyorsaságira. A harmadik körben, a 8. gyors közepén sajnos egy kanyar kijárati ívén a futóművel elkaptunk egy nagyobb követ, ami a kerékösszetartást elállította és így nehezebbé és egy kissé bizonytalanná téve a kormányzást nagyon elfáradva sikerült beérni a gyors céljába. Az autót a tempós szakaszokon nehéz volt az úton tartani, sokat kellet vele „harcolni”, ezért nem mertünk rizikózni, inkább a célba érkezésre törekedtünk, de ennek ellenére így is sikerült javítani az előző időeredményekhez képest.
Ennek köszönhetően felértünk a kategória harmadik és az abszolút 7. helyére , ami az egész hétvége történéseit figyelembe véve nagyon jó eredménynek számít.

Köszönjük a segítséget a szervizcsapatnak és támogatóinknak:

Business Solution Hungary Kft., ITS Holding Kft., IT-PNG System Kft., Hunova Trans Kft., Drávit Hungary Kft-nek. valamint a Ventil-Teamnek.